|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 21 találat | lapozás: 1-21 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Blaskó János 2003. szeptember 15.Szept. 16-án avatják fel Székelyudvarhelyen a Kós Károlyt ábrázoló szobrot, Blaskó János alkotását, az író-építész nevét viselő székelyudvarhelyi szakközépiskola aulájában. A művet Blaskó János budapesti szobrászművész ajándékozta a városnak. Az ünnepségre az Udvarhely Kultúrájáért Egyesület elnöke, Elekes Gyula és a Kós Károly Szakközépiskola igazgatósága az alkotót is meghívta. Blaskó Jánosnak egy másik oka is volt Udvarhelyre utazni: vasárnap délelőtt leplezték le Soó Rezső botanikus Bethlen utcai szülőházának falán a Debreceni Egyetem Természettudományi Kara által éppen Blaskótól rendelt emléktáblát. Az 58 éves szobrászművésznek közel hatvan köztéri szobra vagy emlékműve tekinthető meg Magyarország különböző településein. /Zilahi Imre: Leleplezik Kós Károly szobrát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./2004. május 21.Tizenhárom magyar történelmi személyiségnek állít emléket az a szoborpark, amelyet Székelyudvarhely központjában máj. 22-én Magyarország volt miniszterelnöke, Orbán Viktor, illetve Szász Jenő polgármester avat fel. A többnyire magyarországi képzőművészek által alkotott mellszobrokat a Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építész által megálmodott, illetve az udvarhelyi Macops Kft. által kivitelezett fa térplasztika övezi. Az Emlékezés Parkjában Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, illetve a magyar történelem két allegorikus alakja, Csaba királyfi és a Vándor székely kap helyet. Orbán Viktor és Szász Jenő az ünnepség végső mozzanataként közösen elültetik a „megmaradás fáját”, egy fenyőt. /Z. I.: Orbán avatja az Emlékezés Parkját. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2004. május 24.Máj. 22-én Székelyudvarhely központjában Orbán Viktor, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség elnöke és Szász Jenő polgármester leplezte le az Emlékezés Parkjában tizenhárom magyar történelmi személyiség mellszobrát, Blaskó János, Krisztiáni Sándor, Lessenyei Márta és Tóth Emőke által alkotott, és Magyarországon bronzba öntött szobrokat. Mintegy nyolcezren vettek részt az ünnepségen. Az Emlékezés Parkjának avatására Székelyföld valamennyi részéről érkeztek csoportok a Magyar Polgári Szövetség helyi szervezetei képviseletében. A tömegben egy gyergyói férfi „Hajrá magyarok! Bayer Zsolt, visszavárunk!” feliratú transzparenst tartott, odébb fiúk vállán ülő lányok óriási piros-fehér-zöld zászlót feszítettek ki. A szónokok közül Kató Béla református püspök-helyettes a nemzeti megmaradás leghatékonyabb módszerét példaként jelölve meg, elsőként gratulált a jelen lévő Orbán Viktornak ötödik gyermeke, Flóra születéséhez. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felsorolta a „román szociáldemokrata kommunista párt magyar tagozata”, az RMDSZ által elkövetett politikai tévedéseket. „Kérjük az autonómiát” – fogalmazta meg Tőkés után Szász Jenő is, aki – miután kiderült, hogy az MPSZ nem vehet részt a választásokon – harmadszorra is független jelöltként pályázza meg az udvarhelyi polgármesteri tisztséget. Az autonómiatörekvések, valamint a politikai pluralizmus megteremtése mellett foglalt állást Orbán Viktor is, aki Magyarország EU-csatlakozása kapcsán abbéli reményét fejtette ki, hogy Románia majdani csatlakozásakor a Székelyföld önálló régióként léphet a népek és kultúrák európai közösségébe. Végül Orbán és Szász sorra leleplezte a Vándor székely, Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, valamint Csaba királyfi mellszobrát. Végezetül a két politikus elültette a parkban a Megmaradás fáját. /Zilahi Imre: Tucatnyi történelmi személyiség között Csaba királyfi is szobrot kapott. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./A csíkszeredai Julianus Alapítvány nevében átadták Orbán Viktornak a nemrég született Flóra lánya számára faragott bölcsőt. A szoborpark kapcsán a Fidesz elnöke kiemelte, ott a magyar nemzet történelmének mitikus alakjai kaptak helyet, de az igazi hős a tizenharmadik, az ismeretlen székely, aki a hétköznapi munkájával alakította, befolyásolta a történelmi folyamatokat. ,,Az Európai Unión belül minden lehetőséget meg kell ragadni a határon átívelő újraegyesítés előnyeinek kiaknázására” – jelentette ki. A közelgő helyhatósági választásokra utalva Orbán kijelentette: a választás tétje valójában európai ügy, hiszen az a nemzeti önrendelkezésről, az autonómiáról szól. Tőkés László hitet tett az értékelvű politizálás, az autonómia és a kettős állampolgárság ügye mellett. Kitért a múlt héten elfogadott esztergomi nyilatkozat fontosságára, mely az 1996-os budapesti összmagyar csúcstalálkozó nyilatkozatának értelmében a nemzet határok feletti egyesítése mellett és a határon túl élő magyarság önkormányzatának, köztük Székelyföld területi autonómiájának kivívása mellett tett hitet. /(s): Erdélyt s az autonóm Székelyföldet várja az unió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./ Jónéhány hónappal ezelőtt mertünk nagyot álmodni akkor is, amikor mások arról próbáltak meg meggyőzni, hogy tanuljunk meg kicsik lenni. Nekünk Udvarhely több, mint város, nekünk a Székelyföld fővárosa – mondta Szász Jenő beszédében. /Rédai Attila: Orbán Viktor jelenlétében leplezték le az Emlékezés Parkját. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 24./ Orbán Viktor a szoboravatáson mondott beszédében hangsúlyozta: „Minden lehetőséget meg kell ragadnunk a határon átívelő újraegyesítés előnyeinek kiaknázására, hogy aztán Önök, és reményeink szerint belátható időn belül a délvidéki magyarok is megtapasztalhassák, micsoda felhajtó erőt, micsoda távlatokat és lehetőségeket ad a magyarság újraegyesülése az Európai Unió keretein belül. A teljes magyarság újraegyesülése az Európai Unión belül olyan ünnepnap lesz, melyet az emberek hosszú évekig csendben végzett szívós munkája emel a magasba.” Kérte a megjelenteket hogy védjék meg az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket. /Orbán Viktor székelyudvarhelyi beszéde. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 25./ Oláh István ironikus hangon számolt be a szoborállításról. /Oláh István: Szobrozó politikusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./2004. június 16.Az RMDSZ az Emlékezés Parkjának építkezési engedélyét kérte számon. A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjának építésére még a munkálatok megkezdése előtt kiállítottak minden szükséges engedélyt – nyilatkozta Farkas Domokos, a polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának vezetője, az RMDSZ azon vádjára reagálva, hogy a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az RMDSZ máj. 4-én az Építkezésügyi Felügyelőségnél és Hargita megye prefektusánál is „feljelentette” a szoborparkot, azt állítva, a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az Emlékezés Parkjáról Blaskó János budapesti szobrászművész és Szász még 2003 őszén egyeztetett, 2004. máj. 22-én leplezték le a tizenhárom szobrot. A Székelyudvarhelyért Alapítvány, amelynek Szász Jenő az elnöke, adományként kapta a tizenhárom mellszobrot, és ajándékként adta tovább a városnak. Egy tábla hirdeti annak a kilenc magyarországi és három székelyudvarhelyi magánszemélynek a nevét, aki hozzájárult a szoborpark költségeihez. A szobrok talapzatait Tamás István kőfaragó, a teret körülölelő faszerkezetet pedig László Árpád vállalkozó építette. Blaskó János Csaba királyfit, Szent Lászlót, Bethlen Gábort, Bethlen Istvánt, Nyírő Józsefet és a sokak szerint Wass Albertre hasonlító Vándor székelyt mintázta meg, Krisztiáni Sándor szobrászművész Báthory István, II. Rákóczi Ferenc és Bem József mellszobrát jegyzi, Lessenyei Márta Munkácsy-díjjal kitüntetett szobrászművész keze alól Hunyadi János és Kós Károly szobra került ki, Fráter György és Wesselényi Miklós szobra pedig Tóth Emőke műhelyéből származik. /Zilahi Imre: Udvarhely ajándékba kapta a szoborparkot. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./2004. december 20.„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2005. június 27.Helyi civil szervezetek összefogásával szobrot állítottak Wass Albert írónak június 24-én Solymáron. Solymáron ma is népes sváb kisebbség él, azért kezdtek itt gyűjtést az erdélyi magyar író szobrának felállítására, hogy ezzel fejezzék ki: a különböző nemzetiségű közösségek együtt is tisztelettel adózhatnak egy nagy magyar író emlékének – mondta Emesz Lajos. A bronzból készült mellszobor Blaskó János szobrászművész alkotása. Bonyhád után Solymár a második magyarországi település, ahol Wass Albertnek szobrot állítanak. /Wass Albert-szobor Solymáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./2006. október 30.Magyarország volt miniszterelnökének, az erdélyi születésű gróf Bethlen Istvánnak a mellszobrát leplezték le október 28-án egykori szülőfalujában, Gernyeszegen. Három huszáregyenruhás férfi és két fiatal „őrizte” Blaskó János budapesti szobrászművész alkotását, míg beszédek hangzottak el a templomkertben. A szobor leleplezését megelőzően ünnepi istentiszteleten vettek részt a meghívottak: a budavári önkormányzat küldöttei, a felvidéki küldöttség, a hollandiai küldöttség, helyi közéleti és politikai személyek, nemes családok leszármazottai. Veress Róbert gernyeszegi református lelkipásztor kiemelte: Bethlen István példakép kell legyen mindenkinek erkölcsszeretete, népszeretete, igazságszeretete, hite miatt elsősorban. Halálának 60. évfordulóján méltó megemlékezés ez az esemény. „Hazaérkezett az egykori miniszterelnök” – fogalmazott Incze Jenő, helyi polgármester, a Bethlen mellszobor leleplezése előtt. Ez áll a szobor alapzatán is, hazaérkezett Bethlen István, aki 1874-ben született Gernyeszegen, 1946-ban halt meg Moszkvában. Vekov Károly egyetemi tanár történelmi előadásában elhangzott, Bethlen 1921–1931 között volt miniszterelnök, politikájának értékvédő szerepe volt. A budavári önkormányzat polgármestere, dr. Nagy Gábor Tamás beszédében kiemelte: „Nem gondoltam volna, hogy szülőfalujában hamarabb állítanak neki szobrot, mint a Sándor palotában” – mondta, hozzátéve, reméli, hamarosan a budaváriak is helyben tiszteleghetnek az egykori miniszterelnök emlékműve előtt. Először Bethlen Anikó és Bethlen Farkas, a Bethlen fejedelmi család jelenlévő leszármazottai helyeztek el koszorút. /Berekméri Ildikó: „Hazaérkezett” az egykori miniszterelnök. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./2007. szeptember 18.A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki területi vezetősége egyetért Tőkés Lászlóval, hogy nem fogadta el az RMDSZ ajánlatát, s nem indul közös listán a közelgő EP- választásokon. Az MPSZ a következő időszak legfontosabb tennivalójának a baróti és a települési tisztújítást tartja. Az MPSZ és a Bardoc-miklósvárszéki Széki Tanács támogatja a Bardoc-Miklósvárszék Egyesületet abban, hogy még a tél beállta előtt elkészüljön az I. világháborúban hősiesen helytálló Székely Hadosztálynak emléket állító képzőművészeti alkotás. A három harcoló katonát ábrázoló emlékmű Blaskó János budapesti képzőművész műhelyében készül, megszületéséhez az Ábel Alapítvány nyújtott segítséget. /Hecser László: Kampányra készülnek (Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./2008. január 14.Gernyeszegen eltűnt Bethlen István bronz mellszobra. A református templom kertjében üresen áll a talapzat, rajta a felirat: – Bethlen István – 1874 Gernyeszeg – 1946 Moszkva – Miniszterelnök 1921–1931 – Hazatért. A mellszobrot a magyarországi Blaskó János szobrász készítette. Az ugyancsak anyaországi Piliscsabáért Alapítvány adományozta a gernyeszegi református egyháznak, és a templom kertjében 2006 októberében avatták fel. Bethlen István a falu szülötte. Erdélyben ugyanennek a szobornak mása Székelyudvarhelyen a Szoborparkban van kiállítva. Értesítették a rendőrséget. Többen úgy vélik, hogy a szobrot a bronz miatt vitték el, egyesek azonban más jellegű hátteret gyanítanak a lopás mögött. /Kilyén Attila: Szoborlopás Gernyeszegen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./ Gróf Bethlen István, Magyarország 1921–1931 közötti miniszterelnöke 1874. október 8-án Gernyeszegen született. Politikusi pályafutását Erdélyben kezdte, majd Budapestre költözött. 1919 februárjában létrehozta a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját, amellyel egy évvel később választásokat nyert. 1921-ben miniszterelnökké nevezték ki. Kormányzata támogatta és stabilizálta a Horthy-rendszert. 1931 augusztusában lemondott miniszterelnöki tisztségéről, de a politikában a kormánypárt vezetőjeként, később Horthy tanácsadójaként jelentős szerepe volt. 1943–44-ben a háborúból való kilépést támogatta, és angolszász irányú különbéke-kísérleteket szervezett. 1944 decemberében az oroszok elfogták, majd fél évre rá a Szovjetunióba vitték, nehogy megkísérelje a kommunistaellenes erők összefogását. Moszkvában, a Butirszkaja-börtön kórházában halt meg szívbénulásban 1946. október 5-én. /Szucher Ervin: Rövidre sikeredett hazatérés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./2008. március 27.Idén januárban Gernyeszegen a református templom kertjéből ellopták Bethlen István volt miniszterelnök mellszobrát. A politikus gróf a falu szülötte volt. A falu lakossága büszke volt a szoborra, amelyet a Piliscsabáért Alapítvány adományozott a gernyeszegi református egyházközségnek. Veress Róbert lelkész elmondta, hogy többször érdeklődött, a rendőrség mindig ugyanazt a szóbeli választ adta: a nyomozás folyamatban van. A budapesti Blaskó János szobrász megígérte a falubelieknek, hogy a mellszobrot újraöntik, és úgy rögzítik a talapzathoz, hogy ne lehessen elmozdítani. /(kilyén): Nemcsak a szobornak, a tolvajoknak is hűlt helye. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./2008. június 6.A hét végén falutalálkozót tartanak a Nyikó menti Rugonfalván. Június 7-én, istentisztelettel kezdődik a program a falu műemlék templomában, meghívott lelkész Vetési László. Ezt követően a templomhoz közeli téren Bartha Miklós politikus, publicista szobrát avatják fel, készítette Blaskó János. A falu ismert szülöttjének munkásságát Ugron Gábor Gáspár méltatja. Bartha Miklós /Rugonfalva, 1848. nov. 14. – Budapest, 1905. okt. 19./ jogot végzett Budapesten, 1872-től Udvarhely vármegye jegyzője volt, és 1873-tól hosszabb ideig (megszakításokkal egészen haláláig) függetlenségi párti országgyűlési képviselő, a szabadelvű párti kormányok konzervatív ellenzékének vezére. 1880-ban indította Kolozsváron az Ellenzék című politikai napilapot. Cikksorozata hatására jött létre 1885-ben az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület. Budapestre költözött, Ugron Gáborral pártot alapított. A Magyar Hírlap, a Magyarország állandó vezércikkírója volt. 1901-ben kilépett az Ugron-pártból, lemondva az elnöki tisztségről, majd 1904-ben belépett a Függetlenségi és 48-as Pártba. Melanie és A feleség c. drámáit bemutatta a Kolozsvári Nemzeti Színház és a Vígszínház. Olaszhonban és Franciaországban tett utazásáról színes útirajzokban számolt be, Kazár földön címmel önálló kötetet adott ki tárcáiból. Politikai cikkeket közölt. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. Összes műveit hat kötetben adták ki. A nevét viselő társaság 1925-ben alakult meg. /(pbá): Bartha Miklós szobrot kap Rugonfalva. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./2009. december 2.December elseje nem feltétlenül gyásznap Erdővidéken és Baróton, hiszen a székely nép önszerveződésének példája, a Székely Hadosztály is ezen a napon született meg 1918-ban. A mintegy 649 tiszt és 12 000 honvéd tisztes helytállása a mai nemzedék számára is üzenettel bír – hangzott el december 1-jén a Bardoc-Miklósvárszék Egyesület, a Történelmi Vitézi Rend és a Magyar Polgári Párt által a református templom előtt tartott megemlékezésen. Egyed István történész 1918 utolsó hónapjainak eseményeit ismertette. Az önvédelem céljából szerveződött a Székely Hadosztály. A Marosvásárhelyen és Kolozsváron Székely különítmény néven megalakult, majd Baróton és Erdővidéken tovább szerveződő hadosztály jelentős szerepet vállalt Kelet-Erdély védelmében, majd a csucsai és partiumi védővonal harcaiban. A Bardoc-Miklósvárszék Egyesület elnöke, ifj. Csiki Béla a Székely Hadosztály emlékét őrző szoborállításról szólt. Elmondta, a Nagybaconi Zsigmond László által kezdeményezett szoborállítás a jelenlegi magyar kormánynál nem talált támogatásra, így Blaskó János képzőművész tízmillió forintba kerülő alkotását még nem sikerült kiönteni. Csiki Béla reméli, hogy a következő évfordulón felavathatják a székely honvédek helytállásának emlékét őrző szobrot. /Hecser László: A Székely Hadosztály hősei előtt tisztelegtek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./2009. december 14.December 12-én Kézdivásárhelyen az egykori Székely Katonanevelde épületének utcai boltíve előtt a Magyar Polgári Párt és a Fidesz szervezésében – a budapesti Ábel Alapítvány anyagi támogatásával – felavatták az 1919-ben elvesző magyar hazáért és becsületért küzdő Székely Hadosztály parancsnokának, a száznegyven éve született Kratochwill Károly (1869–1946) első erdélyi köztéri szobrát. Az ünnepség díszvendége Kövér László országgyűlési képviselő, a Fidesz–Magyar Polgári Párt országos választmányának elnöke volt. A szobor talapzatánál a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság állt díszőrséget. Kratochwill mellszobrát Blaskó János budapesti szobrászművész készítette, a talapzatot pedig Ferencz Antal. Megemlékező beszédében Rácz Károly polgármester elmondta: az 1989-es rendszerváltásig a Székely Hadosztály emlékét kitörölték a köztudatból Romániában és Magyarországon egyaránt, még nevüket sem volt szabad kiejteni. A méltatlanul elfelejtett Kratochwill Károly és hős székely katonái megérdemlik az utókor megbecsülését és tiszteletét, hisz életük árán és ráadásul gyenge felszereléssel meg akarták védeni szülőföldjüket az Erdélybe betörő román haderővel szemben. Kövér László a Székely Hadosztály hősi ellenállását méltatva beszédében a szégyenletes 2004. december 5-re is kitért, amikor a kenyerüket féltő magyarok magyar nemzettársaik ellen fordultak. Szabó Pál Csaba történész, a várpalotai Trianon Múzeum igazgatója rövid beszédében a Székely Hadosztály hősiességét emelte ki. /Iochom István: Kratochvill Károly altábornagyra emlékeztek (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./2010. november 12.Magyar–magyar vita Csaba királyfi szobra miattA református egyház kompromisszumos ajánlatának köszönhetően szombaton, délelőtt 10 órától mégis sor kerülhet Csaba királyfi nyárádszeredai szobrának felavatására. A Fidesztől ajándékba kapott műalkotást a Magyar Polgári Párt (MPP) a Bocskai téri parkba szerette volna elhelyezni, a többségben lévő RMDSZ-es tanácsosok azonban meghiúsították a polgáriak tervét. A szövetség önkormányzati képviselői bizonyos bürokratikus lépések be nem tartására hivatkozva akadályozták meg a polgáriak terveinek véghezvitelét. Ekkor a református egyház lelkésze és presbitériuma felajánlotta, hogy ha már köztéren nem állhat Blaskó János alkotása, akkor kapjon helyet a templomkertben. Ennek ellenére szombaton délelőtt együtt ünnepel Dászkel László, a kisváros RMDSZ-es polgármestere és Kövér László, a magyar Országgyűlés fideszes elnöke. A városba lóháton bevonuló marossárpataki Mátyás-huszárcsapat már szombaton reggel 8-tól kezdi toborozni a nyárádszeredaiakat a 10 órakor kezdődő szoboravatási ünnepre. A jelenlegi helyzet szerint a főtéri református templom kertjében nemcsak az MPP, illetve a Fidesz képviselteti magát, a település RMDSZ-es elöljárója, Dászkel László is beígérkezett a rendezvényre, ahol szólni készül az egybegyűltekhez. Kiderült, a szobornak helyet adó református egyház helyi lelkésze, Székely Endre felkérte az MPP és az RMDSZ helyi politikusait, ássák el a csatabárdot és viselkedjenek az ünnephez méltóan. „Az elmúlt másfél év alatt mi összesen hétszer próbálkoztunk a határozattervezet napirendre tűzésével, majd elfogadtatásával – nyilatkozta a Krónikának Csíki Sándor, a Magyar Polgári Párt helyi tanácsosa. – Egyszer sem sikerült, az RMDSZ hallani sem akart arról, hogy a szobor a Bocskai téri szökőkút mellé kerüljön, oda, ahol méltó helye lenne. Előbb azt hozták fel, hogy a parkban nem adható ki építkezési engedély, majd azzal jöttek, hogy nem is tudni, milyen ez a szobor, mert még nem látták, végül Blaskó János tehetségét is kétségbe vonták. Egy olyan alkotóét, akinek félszáz köztéri szobra áll Magyarországon és a határokon túl és számos szakmai díjban részesült. A valós ok azonban egészen más: mi voltunk a kezdeményezők és nem ők, mi kaptuk a szobrot a Fidesztől, és nem az RMDSZ.” Tóth Sándor alpolgármester egyszerűen abszurdnak tartja Csíki kijelentéseit. Mint mondta, a polgáriakat csak a politikai tőke kovácsolása hajtja. „Ha csak a szívemre hallgatnék, én is a főtér közepére állítanám a szobrot. Csakhogy a törvényeket is figyelembe kell venni” – vélekedett Tóth. Elmondta: az ortodox egyházzal folytatott terület-tulajdonjogi vita miatt pillanatnyilag a központi parkban nem adható ki építkezési engedély. A területvita kérdését, mint ismeretes, a nyárádszeredai önkormányzat területcserével próbálja rendezni. A bekecsalji kisváros alpolgármestere, Tóth Sándor egy rádióinterjúban szélsőséges szervezetnek nevezte a polgári pártot, ezért az MPP-sek bocsánatkérésre szólították fel. „Nem válaszolok az MPP provokációjára és nem vagyok hajlandó bocsánatot kérni” – szögezte le lapunknak az RMDSZ tisztségviselője. Kérdésünkre, hogy valóban szélsőséges alakulatnak tartja-e a polgári pártot, Tóth ezúttal óvatosabban fogalmazott, mondván, hogy „ezt akkor állítottam”. A polgáriak a református egyház presbitereinek fenyegetésével is megvádolták az RMDSZ-t. Csíki Sándor szerint szombaton a szoborállításnak mindössze egy része zárul le. „Addig nem nyugszunk, amíg Csaba királyfi nem kerül méltó helyére, a központi park közepébe” – szögezte le. Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár) 2010. november 15.Kövér László leplezte le Csaba királyfi nyárádszeredai szobrátA hosszas huzavona és politikai csatározás ellenére november 13-án, szombaton mégiscsak felavatták Nyárádszeredában Csaba királyfi szobrát, melynek felállítása korábban kérdésessé vált. Blaskó János magyarországi szobrászművész alkotását a Magyar Polgári Párt (MPP) a település főterén szerette volna elhelyezni, az RMDSZ – bizonyos törvényes lépések be nem tartására hivatkozva – a református templom kertjébe „szorította vissza”. A hét végén így is együtt ünnepelt a két fél: a szobor talapzatánál beszédet mondott és koszorút helyezett el az adományozót képviselő Kövér László, a magyar Országgyűlés fideszes elnöke, Szász Jenő, az MPP elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, illetve Dászkel László, a város RMDSZ-es elöljárója. Utóbbinak azonban hálátlan feladat jutott, hiszen több száz egybegyűlt előtt kellett magyarázkodnia. „Emléket bárki állíthat, de emlékművet egy jeles személyiségnek csak egy közösség, a megyei és az országos kulturális bizottság jóváhagyásával emelhet” – hangoztatta a polgármester, aki hangsúlyozta: sem ő, sem az RMDSZ nem a szoborállítás ellen kardoskodott, hanem a törvényes előírások be nem tartása miatt emelt szót. Ennek ellenére a polgáriak úgy érzik, az RMDSZ azért gáncsoskodott, mert a szobrot nem ők, hanem politikai ellenfeleik kapták adományba. Kövér László beszédében hangsúlyozta: olyan politikára és politikusokra van szükség Erdélyben és mindenhol, akik a magyarság érdekeit képviselik az idegenségben, nem pedig az idegenség érdekeit a magyarság körében. A házelnök megítélése szerint ugyanakkor olyan magyar államra van szükség, amely nem rombolja, hanem óvja a nemzetet. „Csaba királyfi színe előtt tegyünk magunkban csendes fogadalmat, hogy valamennyien mindent megteszünk, ami hatalmunkban áll, annak érdekében, hogy színre léphessen végre egy olyan magyar nemzedék, amely már nem egy vesztes magyarság nemzedéke lesz. Egy olyan új magyar nemzedék, amely történelmi győztesként írhatja tovább könyveinket” – mondta Kövér, utalva korábbi kijelentésére, miszerint a történelemkönyveket mindig a győztesek írják, a Kárpát-medencei magyarság pedig valamikor nagyon régen volt igazán győztes. Kövér László ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió egyszer majd képes lesz a mostaninál több időt és energiát fordítani arra, hogy döntéseiben nagyobb hangsúlyt helyezzen a közös értékekre. „Akkor azt is elérhetjük, hogy a székelyföldi autonómia megteremtése révén az itteni magyar emberek ne érezzék magukat másodrendű polgárnak saját szülőföldjükön” – tette hozzá a szoboravató után nyilatkozó Kövér László. Arra a kérdésre, hogy miért éppen Csaba királyfinak állítottak emléket, Izsák Balázs, az SZNT elnöke adta meg a választ. Szerinte minden értékőrző népnek szüksége van a legendákra: nem valami lelki vagy szellemi kiskorúsági kényszerűségből, hanem a valóság fölé emelkedő magasabb rendű erkölcsi érzék sugallatára. Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár) 2011. szeptember 5.Urmánczy Nándor-szobor MaroshévízenKövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke leplezte le Urmánczy Nándor néhai magyar országgyűlési képviselő mellszobrát Maroshévízen a templomkertben negyedik alkalommal szervezett Urmánczy Nándor Emléknapok keretében. Magyaroknak és románoknak ma a múlt kölcsönös tisztelete mellett az a közös feladata, hogy egy határok nélkülivé váló Európában a 21. század kihívásaira adjanak közös válaszokat” – hangoztatta beszédében Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, kihangsúlyozva, hogy magyaroknak és románoknak egy közös kötelességünk van: lezárni az egymáshoz fűződő viszonyunkra vonatkozó 20. századi gondolkodást. Leszámolni azzal a téveszmével, hogy az államhatárok tologatása megoldja a román–magyar együttélés és egymásrautaltság gondjait. Gortvay István, Urmánczy Nándor unokája köszönetet mondott mindazoknak, akik ápolják az egykori politikus emlékét, különösen kiemelve Czirják Károly, az Urmánczy egyesület elnökének érdemeit abban, hogy „újra divatba jött a nagyapja”. Czirják Károly egyesületi elnök beszédében bevallotta, hogy egy évvel ezelőtt nem hitte volna, hogy a következő Urmánczy-emléknapon szobrot avatnak egyesületük névadója tiszteletére. Főleg olyan körülmények közepette, hogy ez idő alatt perben álltak három román civil szervezettel. A Blaskó János szobrászművész készítette mellszobrot Kövér László leplezte le. Jánossy Alíz Hargita Népe. Erdély.ma 2011. szeptember 15.Leleplezték Urmánczy Nándor szobrát Maroshévízen: Méltó emlék a névadónakSzobrot lepleztek le Urmánczy Nándor, néhai magyar országgyűlési képviselő tiszteletére a negyedik alkalommal szervezett Dr. Urmánczy Nándor Emléknapok rendezvény keretében Maroshévízen. Az esemény házigazdája az az Urmánczy Nándor Egyesület, amely jogerősen pert nyert három román civilszervezet ellenében. Az eseményen jelen volt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, valamint Gortvay István, Urmánczy Nándor unokája. Szobrot lepleztek le Urmánczy Nándor, néhai magyar országgyűlési képviselő tiszteletére a negyedik alkalommal szervezett Dr. Urmánczy Nándor Emléknapok rendezvény keretében Maroshévízen. Az esemény házigazdája az az Urmánczy Nándor Egyesület, amely jogerősen pert nyert három román civilszervezet ellenében. Az eseményen jelen volt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, valamint Gortvay István, Urmánczy Nándor unokája. „Le kell számolni azzal a téveszmével, hogy az államhatárok tologatása megoldja a román-magyar együttélés és egymásrautaltság gondjait” – hangoztatta beszédében Kövér László, aki szerint magyaroknak és románoknak ma a múlt kölcsönös tisztelete mellett az a közös feladata, hogy egy határok nélkülivé váló Európában a 21. század kihívásaira adjanak közös válaszokat. Az országgyűlés elnöke beszédében egyébként párhuzamot vont a szintén maroshévízi születésű Miron Cristea román politikus és Urmánczy Nándor pályafutása között, kihangsúlyozva azokat a történelmi momentumokat – trianoni békediktátum, bécsi döntés –, amik mentén az eleinte barátként indult politikusok pályája ellentétes irányt vett. Urmánczy munkásságát méltatva kiemelte azokat a megvalósításokat, amelyből a térség valamennyi lakója – románok és magyarok – egyaránt profitáltak. Urmánczy Nándor tizenhat éven át, 1902–1918 között egy olyan körzet parlamenti képviselője volt, amelyben többségben románok éltek. 1895-ben létrehozta az első helyi újságot, majd egy évre rá a magántulajdonában lévő területen felépíttette az első állami iskolát. Pénzt adományozott az ortodox katedrális felépítésére, és neki köszönhető az első bíróság létrejötte a kisvárosban, illetve az 1909-ben kiépített Déda – Gyergyószentmiklós vasútvonal. Gortvay István, Urmánczy Nándor unokája köszönetet mondott mindazoknak, akik ápolják az egykori politikus emlékét, különösen kiemelve Czirják Károly, az Urmánczy-egyesület elnökének érdemeit abban, hogy „újra divatba jött a nagyapja”. Mint hangsúlyozta, a maroshévízi ünnepség után arra fog törekedni, hogy az anyaországban is ismertté tegye politikus nagyapja munkásságát. Czirják Károly egyesületi elnök beszédében bevallotta, hogy egy évvel ezelőtt nem hitte volna, hogy a következő Urmánczy emléknapon szobrot avatnak az egyesületük névadójának tiszteletére. Főleg olyan körülmények közepette, hogy ez idő alatt perben álltak három román civilszervezettel. Az Urmánczy-egyesület korábban perben állt három szintén maroshévízi román civilszervezettel: a Miron Cristea, a Radio Ardealul és a Glasul Cãlimanilor alapítványokkal. Az Ilie Sandru nyugdíjas történelemtanár kezdeményezésére indított perben azért kérték a kulturális egyesület tevékenységének beszüntetését, mert úgy vélik, az Urmánczy nevét viselő magyar egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat, Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. A Blaskó János szobrászművész készítette mellszobrot Kövér László leplezte le. Jánossy Alíz. Új Kelet (Gyergyószentmiklós) 2012. március 29.Nyárádszereda: továbbra sem kerülhet a főtérre Csaba királyfiNyárádszereda városi tanácsának RMDSZ frakciója újra kinyilvánította: nem engedi, hogy Csaba királyfi szobra Nyárádszereda főterét díszítse. A szoborkitevés tervezete 7 NEM (mind RMDSZ-esek) és 6 IGEN vokssal sajnos újra megbukott 2012. március 28-án a városi tanács havi ülésén, ahol a kormányzó tulipánosok megvétózták az ügy napirendre tételét. A Magyar Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak az adománya azért került 2010 novemberében a kerítés mögé, a helyi református templom elé, mert a város RMDSZ-es tanácstagjai akkor is megakadályozták azt, hogy Blaskó János szobrászművész alkotása méltó helyre kerülhessen. Tettüket akkor azzal az ürüggyel indokolták, hogy azért nem engednek köztéri szobrot kihelyezni a főtérre, mert attól félnek, hogy akkor a helyi ortodoxok is elkezdnek mozgolódni: hogy felépíthessék végre harmadik templomukat a fejedelemválasztó város vitatott telekkönyvű főterére. Miután idén, március 15-én a városi tanács egy Deák Farkas mellszobrot állított a történelmi főtérre, néhány lépésre az ortodoxok által elorzott, a város leltárából immár kivett, idegen kézbe került parcella közelébe, az MPP frakció elérkezettnek látta az időt, hogy beterjessze tervezetét. Az RMDSZ szoborellenes lépése azért is szomorú, mert a polgári frakció ezúttal azt a tervezetet nyújtotta be, amelyet a székely város RMDSZ-es polgármestere javasolt 2010-ben, mely szerint Csaba királyfi mellszobra álljon a Polgármesteri Hivatal előtti kicsi parkban, a székely lobogó alatt. Az akkor (3 havi) közszemlére tanácsolt alkotás 2 éve „közszemlén” áll, a tulipánosok mégse akarják azt méltó helyre kiemelni. Pedig a javasolt helyszín jogilag tiszta. Miképp az adományozó FIDESZ-esek s a befogadó MPP-sek lelkiismerete is tiszta Csaba királyfi kiszorított szobra ügyében. Csíki Sándor Erdély.ma 2014. július 6.Harangot szenteltek és Csaba királyfi szobrot avattak az udvarhelyszéki TibódbanSarlós Boldogasszony a tibódi kápolna védőszentje. Idén kiemelt jelentőséggel bírt az ünnep az udvarhelyszéki Tibód életében, hiszen harangot szenteltek, teret és szobrot avattak a falu központjában. Az 1981-ben épült harangtoronyba most a két kis harang helyére Bereczi István plébános adományaként új harang kerülhetett. A Tamás József segédpüspök által felszentelt harang felirata: „Hegyen, völgyön, e szép tájon, / Zengő szavad tovaszálljon, / Isten dicsőségére, / Sarlós Boldogasszony tiszteletére.” A harang mindig üzen valamit. Végigkíséri az emberek, a közösség életét. Mostantól az új harang a felújított kisebb haranggal együtt szólítják imára, óvják az itt élőket. A falu központjában a park elkészültével régi vágya teljesült a helybélieknek. A park díszei a nagy székelykapu, a Mária-barlang és a gyalogkapu mellett most az 1966-ban Szőke László támogatásával készült kővályú is megújult Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnökének jóvoltából. A téren, szombaton (július 5-én) avatták fel Csaba királyfi szobrát, Blaskó János képzőművész alkotását. A szoboravatón ünnepi beszédében Kövér László házelnök a nemzetegyesítés gondolata mellett a székelység küzdelmére, mai törekvéseire utalva kiemelte: a kis közösség véráldozattal fizetett a huszadik század világégései során. A talapzaton ott állnak a világháborús hősök nevei, és a székely himnuszból kiemelt könyörgés: „Vezesd még egyszer győzelemre néped!” Úgy kell érvényt szereznünk ma jogos követeléseinknek, hogy újabb áldozatok neve ne kerüljön az oszlop üresen maradt oldalára – fogalmazta meg Kövér László házelnök, a Magyar Polgári Párt tiszteletbeli elnöke. Az eseményen részt Szász Jenő a Nemzetstratégiai kutatóintézet elnöke, Biró Zsolt pártelnök és az MPP vezető politikusai. MPP Sajtóiroda, Erdély.ma 2014. július 6.Kövér László Torockón: egyetlen magyar ügy létezikNincs, és nem lehet többé határon túli és határon inneni magyar ügy – jelentette ki Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke vasárnap Torockón, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. által létrehozott kulturális központ, a Duna-ház avatásán. A magyar országgyűlés elnöke a Duna Televízió Nonprofit Zrt. által létrehozott kulturális központ, a Duna-ház avatásán mondott ünnepi beszédében hangsúlyozta: a nemzet közjogi egyesítése után immár „csak egyetlen szerves magyar ügy létezik: a magyar megmaradás és gyarapodás ügye”. A házelnök úgy vélte, a nemzet határokon átívelő egyesítése tulajdonképpen 1992-ben, a Duna Televízió létrehozásával kezdődött. Hozzátette, 2014-ben folytatódik a magyar állam négy évvel ezelőtt megkezdett újjáépítése, a magyar nemzet megerősítése. „Senki jogos érdekét nem sértjük, csak a magyarok érdekét erősítjük, védjük” – fogalmazott. A torockói Duna Ház célja, hogy felhívja a figyelmet a szórványban élő magyarság helyzetére. Szintén kiemelt cél a kulturális örökség, a térség magyar történelmének megismertetése. Kövér László szombaton a Hargita megyei Tibódon egyházi ünnepen vett részt, ahol Csaba királyfi szobrát avatta fel, Blaskó János szobrászművész alkotását. Székelyhon.ro 2017. november 1.„Nagyon egyedi” szobrokat avattak az irisztelepiekKós Károly és Bartha Miklós fogadják a templomba érkezőket Két mellszoborral gazdagodott az irisztelepi református templom kertje: Bartha Miklós és Kós Károly emlékműveit október 20-án leplezték le a gyülekezet tagjai, illetve számos világi és egyházi elöljáró jelenlétében. Az ünnepi hangulat már a villamosmegállóból tapintható: Blaskó János szobrászművész alkotásai, a fehér lepellel letakart mellszobrok csalogatóak, a templomajtóban álló férfiak pedig még a késő újságírókat is szeretettel fogadják. A templomban ünneplőbe öltözött kisebb csoport ül: a férfiak a bejárat jobb oldalán, öltönyösen, nyakkendővel, a nők, picit kevesebben, a bal oldalon foglalnak helyet, természetesen ők is elővették ruhásszekrényeikből a szebb felöltőiket. Péntek délután van, még szinte véget sem ért a dolgozók szokásos munkaideje, hát a kettős szoboravató különlegessége ellenére is akadnak üres padok a templomban. Síri csendben ülnek a gyülekezet tagjai, várnak türelmesen, csak mi sajtósok lábatlankodunk, recsegnek a jegyzetfüzetek, sétafikál az operatőr, kattog a fényképezőgép. Szerencsére a munkánk zaját elnyomja az orgona hangja. Az ünnepi istentiszteletet Bibza Gábor, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperese tartja, prédikációjában arra figyelmezteti a gyülekezet tagjait, hogy vasárnaponként, ahogy a templomba mennek, mindig el kell haladniuk a két mellszobor között, amelyek majd emlékeztetik őket arra, hogy „az az ember, aki a múltban gyökerezik, de a mában él, az tud jövőt, holnapot építeni”. – A múlt eseményei meghatározzák az életünket, ezért nagyon fontos az, hogy mi hogyan viszonyulunk a múltunkhoz: büszkék vagyunk arra, vagy úgy gondoljuk, hogy a múltunk szégyellnivaló? – hangsúlyozta az esperes. Ezt követően kiemelte, az ilyen emlékművekre szükség van, „azért mert nekünk is időnként jó, ha visszaemlékezünk elődeinkre-nagyjainkra, azokra, akik itt ebben a térségben, városban meghatározóak voltak, akiknek köszönhetően ma itt vagyunk”. Amikor annyian mentek, ő maradt, és épített házat–hazát Bartha Miklós jogászt, publicistát, parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) egyik előfutárát Széman Péter EMKE-elnök méltatta. Az elnök elmondta, Bartha Miklósról kevesen hallottak, akik mégis, azok Bartha Miklóst politikusként ismerik, újságírói, közösségszervezői tevékenységét kevésbé. Pedig ezek a tevékenységek voltak azok, amelyek megalapozták az EMKÉ-t. – Az 1870-es évek végén, 1880-as évek elején egyre-másra alakultak a magyar közművelődési egyesületek. Az erdélyi magyarok szórványhelyzete kétségtelenül indokolta egy nemzetépítő és -megtartó egyesület létrehozását. Bartha Miklós tevékenysége minden bizonnyal előrevetítette az EMKE megalakulását. Ezt elismerendő a szervezet 1885-ben, már alakulásakor alelnökévé választotta őt – mondta el a méltató, hogyan járult hozzá Bartha Miklós a 137 éves egyesület létrejöttéhez. „Kós Károly életének bő kilenc évtizede itt zajlott közöttünk”, kezdte a méltatást Vincze László irisztelepi gondnok elmondva, nehéz valakiről úgy beszélni, hogy az „sokunknak kortársa volt, akit a jelenlevők közül többen személyesen ismerhettek”. Az se utolsó szempont, hogy az az Isten háza, amelyben ő az építészről beszél, Kós Károly munkája. A méltató elmondta, Kós Károly egyfajta polihisztorként, reneszánsz inasként is jellemezhető a mai ember számára, hisz író, grafikus, könyvkészítő, politikus, példamutató földműves és építész is volt egy személyben. Olyan ember, aki látta a követendő utat és cselekedett, amikor Erdélyt lecsatolták. „Amikor annyian mentek, ő maradt, és épített házat–hazát: templomot, magánépületet, múzeumot, könyvet, közösséget, igényt, transzilván gondolatot.” Vincze László szerint a Kós Károlyi transzilván elvek ma, amikor a többségi nemzet is kezd transzilvanizmusban gondolkodni, újra elő fognak kerülni, mivel „azok erős fundamentumai lehetnek egy közéleti diskurzusnak, hisz ő (Kós Károly) tudta, egy erős közéleti építmény erős alappal kezdődik.” A gyülekezet tagjai gyermeki kíváncsisággal hallgatták a méltatásokat és az esperes intő szavait, egyesek még belebólogattak a hallottakba, „milyen igaza van”, helyeslésüket egyesek a padszomszédjukkal is megosztották. Lesznek-e új Bartha Miklósok és Kós Károlyok? Az ünnepséget levezető Farkas László irisztelepi református lelkipásztor a méltatásokat követően röviden elmesélte, hogyan is került a két mellszobor a templom elé. – Valamikor 2014-ben, a kolozsvári gyülekezetek közös gyűlésén röppent fel a hír, hogy a magyar Országgyűlés elnöke részéről egy mellszobrot szeretnének ajándékozni Kolozsvár magyarságának. Bartha Miklósról volt szó. A kérdés az volt: hol találunk ennek helyet? Akkor kérték fel az irisztelepi református egyházközséget, hisz szép a hely, a templom előtt sok terület van, hogy adjunk helyet ennek – osztotta meg Farkas László lelkipásztor Bartha Miklós szobrának történetét. Ám kifejtette: úgy érezte, egyházközösségük nem kapcsolódik közvetlenül az EMKE-alapítóhoz, hisz ő más egyházkerülethez tartozott, de van „saját” fontos személyiségük is, Kós Károly. Így született az ötlet, hogy egy szoborból kettő legyen, amelyet végül sikerült véghezvinniük – Két hazafi előtt hajtunk ma fejet, akik sokszínű gazdag életművet hagytak maguk után, amelyek kibogozására, teljes megértésére kutatói életpályák is kevésnek bizonyultak. – kezdte szoboravató beszédét Grezsa István kormánybiztos. – Teljesítményük egyszerre tükrözi a zseni nagy alakításának mítoszát, de ott van benne a történelmi kor lenyomata is, hisz identitásukat meghatározták társadalmi viszonyaik, nemzeti hagyományaink. A kormánybiztos beszédében kiemelte, fontos az, hogy a Bartha, Kós és más fontos történelmi személyek által írt történetet, építő, közösségformáló munkát folytatni tudjuk, ám az már kérdéses, hogy a „mai társadalmunk ki tud-e nevelni soraiból Bartha Miklósokat vagy Kós Károlyokat?” Nem akarózik hazamenni Bár egyesek továbbra is bólogatnak, helyeselnek, erre az utolsó beszédre már nem figyelt mindenki, igaz, a közelben elhaladó forgalmas út autózúgásától a hangosítás ellenére sem lehetett mindent rendesen hallani. Az udvar sarkában két néni hevesen beszélget, nevetgélnek, gesztikulálnák, de elbújtak, nem zavarnak senkit. Egy kislány virágcsokrokkal a kezében édesapja ölébe kérezkedik fel, majd bújik bele szégyenlősen az ölelésbe. A csokrokat azért magasan tartva kimenti a szorításból. A gyermeki kíváncsiság helyett inkább gyermeki türelmetlenség a jellemző, az izgatottság és büszkeség. Kukucskálnak egymás feje mellett a gyülekezet tagjai, lesik a még letakart szobrokat, mikor leplezik már le őket...?! Egy férfi másokkal is megosztaná az emlékét, hatalmas táblagéppel videózza az eseményt, különböző szemszögekből veszi ő is a történéseket, sétál az emberek között, emeli a gépet, hogy minél jobb minőségben megőrizze az eseményt. Megörökíti a kormánybiztos beszédét, az emberek arcait. Aztán végre elérkezik a nagy pillanat, lehullnak a leplek, akárha valami titkos ajándékról, ami mától már mindig hozzájuk fog tartozni, egy kicsit mindenkihez, aki ide majd betér. Ahogy felszabadul a frissen felavatott szobrok előtt a hely, sorba mennek a gyülekezet tagjai megnézni azokat, megismerik a két alakot, akik majd figyelmeztetik, emlékeztetik őket minden alkalommal, amikor istentiszteletre jönnek, hogy ne feledjék múltjukat, építsék örökségüket. A férfi továbbra is magasba tartott táblagéppel fényképezi a szobrokat, és az eléjük járuló embereket, a kislány pedig kimászik az apai ölelésből, a mászkálástól, játszástól már megviselt csokrait leteszi a két szobor elé. Még lehajolva hatalmas mosollyal fordul vissza apjához, elismerést, visszaigazolást várva. Az apa mellett idős nénik mosolyát is kapja megnyugtatásként: jól csinálta, futhat vissza játszani. A leplek lehullása után egy férfi siet vissza barátjához, miután megcsodálta Blaskó János szobrászművész alkotásait: „Nagyon egyediek” – közli vele rövid-tömör véleményét. A szobrok hivatalos átadását követően senki sem siet haza: majszolják a finom reszelt-tojásos szendvicseket, házi gombás-sonkás csavart tésztát, süteményt és kalácsot. Harsányan beszélgetnek, sztorizgatnak, csak az ételt kínáló, tálcával rohangáló nénik harsogják túl őket: „Nem kell szégyenlősnek lenni, tessék venni bátran.” Örömmel tölti el őket a találkozás, de a megtiszteltetés is, hogy ennek a két személynek a szobra az ő kis templomuk előtt kapott helyet. Talán nem is volt szükség az esperes figyelmeztetésére, intésére: büszkén fognak ők minden alkalommal elsétálni a szobrok között. Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-21
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
